Rétegek, rétegrend

Egy épület falának hőtechnikai tulajdonságait – hővezetés/hőszigetelés/hőtartás – a fal tömege és/vagy rétegrendje határozza meg.

Drakula gróf erdélyi várának 5-6 méter vastag kőfalai a tömegükkel alkottak, alkotnak hővezetési, szigetelési gátat a külvilág és a belső tér között. Nyáron jó hűvös lehetett, télen viszont minden szobát két-két szekér fával kellett kifűteni naponta, hogy a falak valamennyire átmelegedjenek.
Ugyanezen az elven működött a tömör tégla főfal anno, a tömeg és a rétegek kombinációját a lyukacsos téglák megjelenése nyitotta meg.

A könnyűszerkezetes épületek határoló falai nem a tömegükkel szigetelnek, a titok a falszerkezet rétegeiben és a megfelelő párazárásban rejlik. A megfelelően méretezett és felépített rétegrend szabályozza a kétirányú hőáramlást, ezért kulcsfontosságú a szakszerű kivitelezés. A falszerkezetben szálas szigetelőanyagot használunk, ásvány- vagy üveggyapotot (én az előbbit pártolom). Önmagában a Coca-Cola/Pepsi vitát nyitnánk meg a két anyag összehasonlításáról, van azonban egy fontosabb tényező, aminek a figyelembe vétele nélkül rendesen el lehet szúrni: a falak belső szigetelésénél TILOS szálasanyag-paplant használni! Olcsóbb, szaporább is tudom, ugyanakkor a stud-ok közé “begöngyölt” paplanért – sajnos a fal lezárása után, idővel – eljön a gravitáció…. A paplan lefele megrogy, önmagára tömörödik és félelmetes hőhidak alakulnak ki, főként a falak felső harmadában. Bármilyen jóárasított megoldásnak is tűnik a palan, használjunk táblásított szálas szigetelést. (Apró trükk, hogy az előírt szigetelésvastagságot két rétegben szoktam betenni, például a 15-öst egy tízesből és egy ötösből, az illesztéseket eltolva.) A táblásított anyagnak mindig van egy “schön” oldala, ezen szabjuk, ezt rakjuk befelé.
A belső födémszigetelésről külön nem írok, szó szerint ismételném a fentieket.

Elengedhetetlen kellék a párazáró fólia a belső oldalra. Hogy ez most hőtükrös, vagy síma, az egy másik kérdés, viszont erre való, ilyen nevű, minőségű anyagot vásároljunk, építsünk be. A szomszéd Mari néni kertészetéből megmaradt “paprikázós” agrárfólia nem teljesíti a követelményeket, hozzá csak palántáért meg virágért menjünk.
Minden épületben keletkezik pára, az élet velejárója. Zuhanyozunk, mosunk, főzünk, sőt, időnként lélegzünk is. Ha ez a nedvesség, a megfelelő párazárás hiányában eléri a szálas szigetelőanyagunkat, az egész egyszerűen nem fog szigetelni ( a megfelelő mértékben)! A belső hőmérsékletnél hidegebb falon/falban pedig, nedvesség esetén megjelenik egy új lakó: a penész. A penész gomba és a működéséhez három dolog jelenléte sükséges: hideg, sötét(ebb)ség és nedvesség.
A párazárással az élettani és technikai pára falba diffundálását előzzük meg, de csak megfelelő fóliával, ami szakszerűen van beépítve. Egy zárt párazáró “dobozt” kell beépítenünk a könnyűszerkezetes házunk belsejébe, az illesztéseket, munka közbeni lyukakat az erre alkalmas ragasztóval zárni kell. (Kivitelezésnél, ha mi felraktuk a fóliát és már elmegyünk, árgus szemekkel tessék figyelni a befejező kivitelezőket! Villanyszerelési dobozoknál, kábel-cső átvezetéseknél “el szokott felejtődni” a visszaragasztás….)
Menyezetnél itt is minden fentebb leírt dolog érvényes.

Ettől még marad a pára a lakásunkban, párazáró fólia, pöpec műanyag ablakok, stb. Mi lesz vele?
Egyrészt gyakrabban kell szellőztetni. Aztán, ha ablakok után kajtatunk, válasszunk párareteszes ablakokat a könnyűszerkezetes házunkba, ezek kicsi, hosszúkás nyilások az ablak üvegtestében, nyitható-zárható rendszerrel. Így az ablakok nyitogatása helyett is tudunk passzív módon szellőztetni.
A legjobb persze az aktív párakezelés: ha megengedhetjük magunknak, akkor épületgépészeti módszerekkel tudjuk szabályozni a lakásban a párát (elszívók, szellőző gépek).
Amúgy, ha már rétegrend, a legjobb belső páraszabályozó rendszer a gipszkarton. Minden gipszmolekula 9-10 vízmolekulát tud megkötni, hála az égnek, alakváltozás nélkül.

Legyen egy rajz is a legfontosabbakkal, párazáró fóliával, lécvázzal és a gipszkarton belső síkkal. Igyekeztem érthetően jelölni mindent a skicceken, valamint sem a rajzon, sem a szövegben nem foglalkoztam a külső (jellemzően EPS) szigeteléssel.

Leave a Comment