A könnyűszerkezetes építés hátrányai és előnyei 1.

Magamtól nem jutott volna eszembe erről írni, de ketten is kérdezték e-mailen keresztül, mik az előnyök és a hátrányok.
Nos, igyekszem összeszedni a legfontosabbakat a könnyűszerkezetes építés előnyeiről és hátrányairól, lehetőleg pontokba szedve:

Valódi hátrányok:
– Általában macerásabb a tervezés, ritka a rutinos, erre szakosodott tervező
– A falszerkezetnek a legjobb rétegrendek esetén is gyenge a hőtartása (vagyis nyáron könnyebben átmelegszik – viszont este gyorsabban is áthül(!), télen viszont gyorsabb ki- vagy felfűteni
– Igazi páratartó doboz lesz (megfelelő kivitelezés esetén), így gyakrabban kell szellőztetni, párareteszes ablakok kellenek, illetve gépészeti úton célszerű a párátlanítást és a szellőzést megoldani
Többszintes (emeletes-padlásteres) épületet komplikáltabb felépíteni ezzel a technológiával
– Néhány dologban jóelőre kell gondolkodni (A felső konyhaszekrény rögzítése a falra, ha nem építünk be előre fogadószerkezetet, bizony tréfás lesz. Ne elég négy tipli a falba, azt’ meg is vagyunk….)

Vélelmezett hátrányok (Béla szomszéd és a munkahelyi kolléga “szakvéleménye” alapján):

“Tíz év alatt tönkremegy! ” Minőségi anyagokból, szakszerű kivitelezéssel megépítve nem. Ilyen esetben az élettartam vetekszik a más technológiákkal épült házakkal. Kérdezzünk vissza, hogy az ő házuk teteje miből készült és mik a terveik vele tíz év után akkor!
“Papírból vannak a falak, minden áthallatszik!” Megfelelő rétegrenddel normális akusztikájú falszerkezeteket lehet építeni. Lásd: itt egy korábbi bejegyzés foglalkozik az akuszikával és a rétegrendekkel.
“Megeszi a penész!” A penészesedés nem a könnyűszerkezetes technológia sajátja, mindenütt jelen van, ahol hőhidak alakulnak ki, nedvesség (párakicsapódás) jelenik meg. A probléma tehát kivitelezési színvonal kérdése -megint.

Valódi előnyök:

Környezetbarát építés. Kevesebb hulladék, többnyire természetes anyagok (fa, gipsz).
Gyorsabb kivitelezés. A hagyományos építkezéseken hosszabb technológiai időkkel kell számolni a kivitelezésben (beton kötési ideje, falszáradás, stb.
– A kivitelezés többnyire szerelőmunka.

Vélelmezett előnyök: (talán a szó miatt, hogy könnyűszerkezetes építés….)

Jóval olcsóbb! Nem, nem lesz jóval olcsóbb! Persze összerakhatja a helyi barkácsszakkör is a szomszéd Pista bácsival, aki eredetileg autószerelő, de a kandácsolás és a nem minőségi anyagok (nem szakszerű) beépítése utólag elég pocsék minőséget szoktak eredményezni.
Gyengébb alap kell! Bár a technológia könnyűszerkezetes, nem csupán az épület tömegéhez alapozunk, hanem fagyhatárhoz, talaviszonyokhoz is. Többnyire a téglaszerkezeteknek is megfelelő alap kell.
A férjemmel/feleségemmel/apósommal majd összerakjuk-befejezzük! A barkácsolásról már írtam az előbb; azért ez a technológia nem egy kínai ácskalapács-motorfűrész-vízmérték univerzum, gépből, célszerszámból, eszközből (és hozzáértésből) azért picit több kell. Amúgy egy építkezés kulcsrakész állapotának a fele kb. költség szempontjából a szerkezetkész állapot: akkor is jön a villanyszerelő, a gázkazános, a burkoló és a vízvezetékszerelő. Feltéve, ha nem Leonardo da Vinchi, a reneszánsz polihisztor az após….

Biztosan van még jónéhány szempont, amit nem soroltam fel, de igyekeztem a leglényegesebbeket leírni.
A legfontosabb, hogy egy épület minőségét (az árát is) nem a technológia határozza meg, hanem a beépített anyagok minősége és a kivitelezés színvonala. Aki csupán a vélelmezett előnyök miatt gondolkodik rajta, az aludjon rá még néhányat!

Leave a Comment