A népszerű favédőszer a boncasztalon

Előbányásztam a legnépszerűbb favédőszer, a Tetol leírását.
Jelenleg ez a legelterjedtebb anyag, így amikor az építkezésre megérkezik a zöld, vagy sárga faanyag, nagy valószínűséggel ezzel kezelték. (A színek ne csapjanak be senkit: a sárga/barnás szín az anyagban lévő bór, míg a zöld egy egyszerű indikátor. Tehát nem a zöld szín mélysége határozza meg a faanyagvédelem hatásosságát…..).
Na lássuk, ez a gyári:

Védőhatás

Célszerű a kezelést 5-10 évenként ellenőrizni és szükség esetén megismételni. A már kezelt faanyag újbóli felülvizsgálata különösen akkor indokolt, ha a környezet páradús, mert a lecsapódó nedvesség miatt a védőszer veszíthet hatásosságából. A rovarok elleni védelmet bór hatóanyagok biztosítják, de mivel ezek kizárólag gyomorméregként hatnak a rovarra, a faanyag felületi védelme nem biztosítja a teljes faanyag rovarmentesítését. Faanyagvédelmi szempontból jelentős a gombaölő hatása is. Szakszerű és az előírás szerinti védőszer felvitele esetén a kezelt faanyag az érvényben lévő előírásokban foglaltak szerint nehezen éghetőnek (B1) minősül. A kezelt anyag égése során nem keletkeznek fojtó, erősen mérgező gázok (pl. klór, sósav).


https://www.kemikalrt.hu/index.php/termekek/product/tetol-fb-oldat-favedoszer

Akkor vágjunk bele, van itt két, különösen érdekes mondat!
Kezdjük mindjárt a legelsővel: 5-10 évenként ellenőrizni, szükség esetén megismételni. Szóval életszerűen tíz év után helyenként a gipszkartont, párazáró réteget, belső szigetelést megbontani, szemrevételezni (hozzáértő embert hívni)….ha kell, akkor újrakenni, szigetelés vissza, párazáró visszarakása, gipszkartonozás…… ugye furcsa picit?
A másik mondat még fontosabb: A rovarok elleni védelmet a bór biztosítja. Igenám, de ez “gyomorméreg”, vagyis a rovarnak ennie kell a kezelt faanyagból ahhoz, hogy jobblétre szenderüljön. Így aztán a Tetolos mártásnak, áztatásnak (de főleg a helyszíni permetezgetésnek, ecsetelgetésnek, csekély beszívódási mélységgel) esélye sincs a nyers faanyag belsejében lakók beépítés előtti garantált likvidálására. Ki kell várni, míg olyan helyről esznek (a saját házfalunkban!), míg el nem érnek a vegyszerrel átitatott részhez és ki nem múlnak…..
Minél “lazább” a faanyagvédelm kezelés (az áztatás hatékonyabb beszívódással jár, mint a permetezés, ráadásul az utóbbi sajnálatosan tilos is), annál valószínűbb, hogy a nem megfelelően kiválasztott, kezelt faanyaggal lakótársakat is fogunk kapni.
A szer gombavédelmi hatása ennél homogénebb, jobb; égéskésleltetőnek pedig nagyon jó. Közepesen éghető kategóriából nehezen éghetővé varázsolja a fát. Csakhát a rovarkár…..

A legjobb faanyagvédelem az erdészetben és a fatelepen kezdődik: a tárolás, kéregmentesítés, szakszerű zárítás a rovarkárok szempontjából legalább olyan fontos, mint a vegyszer. Ha megtehetjük, normális fatelepen vásároljunk. Ha azt látjuk, hogy a faanyag fedél nélkül hentereg a napon-esőn, akkor hajtsunk tovább.
Faanyagot mártani, áztatni engedély- és bejelentésköteles tevékenység, a fatelepeknek van ilyen jogosítványuk. Ha csinálják, vásárláskor a kezelésről kérjünk teljesítménynyilatkozatot erről (kötelező kiadni)!
Erről majd részletesebben egy másik bejegyzésben olvashattok.

Leave a Comment