Blog

Könnyűszerkezet
Faház

Építés
Felújítás
Bővítés
Szaktanácsadás

blog

Faház szigetelés 2.

Az előzőekben (Faház szigetelés 1.) megbeszéltük a boronafalas cseh faházak külső hőszigetelésének első lépését: a függőleges falak burkolását. Tehát Tátra, Poklinec, Kamilla és párnafák, szigetelés, párazárás, burkolat.
Ezeknél a házaknál a tetősík szigetelése kicsit macerásabb. Míg a Kamillában (esetleg a Poklinecben) szigetelhetjük a szarufák közét is, a Tátránál olyan kicsi az élettér odafent, hogy ha még a szarufákat is bedobozoljuk, végképp megszűnik mindenféle komfortérzetünk a tetőtérben.
Ilyenkor jön a másik megoldás, a tetősík külső szigetelése.
Ezek a házak gerincszelemen nélkül készültek (mi, ha belenyúlunk, akkor szoktunk beépíteni, utólag), tehát a tetőszerkezet hosszirányú merevségét kizárólag a szarufákra felszegelt deszkaterítés biztosítja.
Ha ezt a helyén hagyjuk (kezeljük azért, ha lehet!), valamint a szintén gyári csupaszlemez (kátránypapír) borítás is ép, akkor nekiláthatunk.
A feladatunk annyi, hogy a deszkaburkolat felett, szigorúan a szarufák vonalában a szerkezetet megmagasítjuk. Használhatunk – a tervezett szigetelés vastagságának megfelelő – pallót, vagy két-három rétegben egymásra épített zárléceket (lánykori nevén a stafniról van szó).
Ezekbe a közökbe kerül a síkra a szálas-táblás szigetelés. A paplan ide megint nem lesz jó: lefele megrogy…..
A legfontosabb, hogy a függőleges szigetelésünk és a tetősík szigetelése összeérjen, csatlakozzon és átfedjék egymást, így nem alakul ki hőhíd.
Természetesen az így szigetelt tetőhéjat még zárjuk a szigetelés felett páraáteresztő fóliával, azután ellenlécezünk és jöhet a tetőfedés az adott anyagnak megfelelő technológiával: zsindelyhez OSB, kiselemes fedésekhez lécezés.
A megfelelő átszellőztetést – ellenlécek, illetve inkább “ellenstafnik” – ne felejtsük ki!
Ezzel együtt lesz hatékony a szigetelésünk odafent.
Egy 10 cm vastag szigetelést feltételezve, magasítással, ellenléccel, léccel, fedőanyaggal a tetőnk meg fog hízni egy kicsit: olyan 20 cm-rel lesz vastagabb-magasabb. Az oromdeszkáknál, oromképzésnél és az ereszek kialakításánál is ezt majd figyelembe kell vennünk.

Faház tetőszigetelése a tetősík magasításával

Faház szigetelés 1.

A faházfelújításnál már írtam az okokról, miért is népszerűek ma ezek a kérdések.
Egy faház szigetelése a felújításkor időszerű és célszerű, kezdjünk bele ebbe a témába is.

Ha arra ébredünk, hogy egy cseh faházunk van, a dolog akkor sem egyszerű, mert ezek a házikók is alapvetően kétféle falszerkezettel kerültek forgalomba. A Tátra, a Poklinec és a Kamilla ebből a szempontból édestestvérek; méretben ugyan mások, de a falszerkezetük kialakítása ugyanaz. A szigetelésben a különbség majd a tetősíknál jelentkezik, de a függőleges falak, valamint az oromfalak esetén ugyanaz a dolgunk.
E három típus mindegyike ún. boronafal: rövid, táblásított , 8 cm vastag elemekből áll, a profil kialakítása alapján gerendaház kinézetű. A sarkokon derékszögben összefűrészelt, összerótt kapcsolat biztosítja a falszerkezet merevségét. (Ezért rossz ötlet az álmoskönyvek szerint ezeket a túlnyúlásokat bármilyen slampos esztétikai okból, vagy – isten ments! – egy EPS szigetelés céljából levágni!)

Aki a faháza szigetelésébe vágna, annak éppen ezért néhány alapvető épületfizikai alapelvvel kell megbarátkoznia:
A hőszigetelés helye a külső, hideg oldalon van. Amikor kívülről szigetelünk, akkor tehát nem arról van szó csupán, hogy a lakótérből nem akarunk elvenni 10-15 centimétert, hanem a szigetelés hatékonyságáról is.
A hőszigetelésünket a külső oldalán is védeni kell: minél lazább szerkezetű egy anyag (tehát szigetel), annál jobban képes nedvesség felvételére. Ha pedig a szigetelésünk nedves(edik), akkor az eredeti funkcióját nem képes hatékonyan betölteni, ugyanakkor a szerkezetben pangó nedvesség komoly károkat is okozhat.

A szigetelés anyaga sem mindegy faházak, fafalak esetén. Extrudált szigetelőanyagokat (EPS) nem csupán azért nem építünk be a falba, mert tűzveszélyesek, hanem mert képesek valamennyi nedvességet felvenni és tárolni (lásd: pangó nedvesség). Ezekre a falakra táblás-szálas szigetelés való: bazalt- vagy ásványgyapot.

Ha ezeket a szempontokat figyelembe vesszük, lassan alakul a megfelelő rétegrendünk. Az eredeti fa falakat kifele “felhízlaljuk”, vagyis a leendő szigetelésünk vastagságának megfelelő párnafákat építünk fel, ezeknek a közét tudjuk szigetelni, páraáteresztő réteggel zárni.
Aztán – ez szigetelésvastagságtól függő – a megfelelő ellenléccel ki kell/lehet hozni az új falsíkot az eredeti kinyúlások síkjába (lesz egy légrésünk) és már mehet is rá a faházburkoló, a hajópadló.
Használjnk az új burkolatra fát! Egyrészt kívülről is megőrizzük a házunk faház-jellegét, másrészt minden “jóárasított” barkácsolás (volt, aki fém trapézlemezt akart velem rátetetni a falra!- nem mi csináltuk meg végül…… 🙂 ) egy kicsit a brazil favellák felé tolja el ezeket a házakat ilyenkor.
Arra meg a bontott tégla/bontott OSB is megfelelő…….

A képen egy cseh boronafalas faház (Tátra, Poklinec, Kamilla) ajánlott rétegrendje és annak elhelyezése látható.

faház szigetelés
faház szigetelés rétegrendje

Könnyűszerkezetes falak 1. – érhetően

Nem mindenkinek mi építjük a könnyűszerkezetes falait, a házát (szerencsére 🙂 ), emellett tényleg jónéhány hozzáértő kollégát vagyok szerencsés ismerni ebben a műfajban.

Van azonban egy olyan réteg is, akik vagy maguk akarnak ennek nekifogni (bizonyos ismeretek és szerszámok nélkül ez azért kaland….), vagy csupán megrendelői oldalról is érdeklődnek arról, hogy most mi és hogyan lesz akkor.
Mivel hűvösre fordult odakin és ilyenkor már a következő szezon épületeinek műszaki előkészítése a fő programom, a CAD előtt üldögelve kedvem támadt a maradék szabadidőmben építeni az érdeklődőknek – magyarázó rajzokkal.
Igyekszem folytatni – szabadidő kérdése – egészen a tetőig, a rétegrendekig, szigetelésig. Aztán egyszer a rajzok mellett talán video is terem……
Vágjunk bele!

könnyűszerkezetes falak
Falváz a felső- és zárópalló nélkül, blokkolással

Az első látnivaló a falvázunk alapja, valamint a könnyűszerkezetes falak, a függőleges elemek, vagyis a stud-ok. Az alsó fekete csík a nedvesség elleni szigetelés akar lenni, ezen fekszik a vízszintes, ún. indítópalló. A stud-ok ebből indulnak felfele, szigorúan egyforma távolságban.

A magyar építési gyakorlatban ez a méret 625 mm, ezt a képzeletbeli kiosztást nevezzük raszternek. A stud-ok teteje még nincs (rajzban) lezárva, viszont valahol 1250 mm magasságban ezek a függőlegesek össze vannak kötve: ez a blokkolás, vagy blokksor.
Ezeknek az elemeknek mindjárt három funkciója is van:
1. Merevítik a stud-okat, bizostják őket tekeredés ellen is
2. A későbbi borítás (pl. OSB) kap egy plusz, vízszintes rögzítési vonalat
3. A falszerkezetünkben tképpen égéskésleltető “dobozokat” hozunk létre
Tudom, hogy anyag, meg munka, meg “minekaz”, de ne hagyjuk ki a blokksorokat a falainkból!
Ráadásul nem ez az egyetlen blokkolási vonalunk, a többit akkor, ha odaértünk.

Élilyen – az ügyfélkörből

A megbízható kivitelezőhöz azért időnként dukálna a megbízható ügyfél is.

Megkeres: Alsókukutyinban van egy házikója, menjek, mérjem fel, beszéljük át….

Egyeztetünk, elmegyek, odaautózom. Közben pl a benzinkútra is beugrok. Odaérek, alámászok, belebújok, körbemérem, felmászok rá. Aztán vagy két órát beszélünk. Nem kvaterkázunk: miből, hogyan, mekkorát, merre lehetne….. Aztán hazajövök, írok egy szép műszaki összefoglalót (látottak-mértek) meg egy javaslatot a megbeszélés után anyagokról, lehetőségekről, módszerekről. Összerakok egy árajánlatot is, aztán küldöm. Az erről szóló átutalásos számlával együtt, aminek a tízenpárezres összegéről előre megegyeztünk.

A fenti kiruccanásaimmal és az írásbeli tevékenységemmel kapcsolatban van egy olyan rögeszmém, hogy olyankor én dolgozom.

Aztán lejár a számlám tizenöt napja, aztán még tizenöt, az ember eltűnik, átutalás sehol. Hangsúlyozom: tíz és párezer (távolságfüggő) forintocska..ok, nincs nélküle só-kenyér gondom, csak az elveken meditálok.

Az ilyen kedves “megrendelőkről” időnként az a kényszerképzetem, ha ezt képtelen/akaratlan kifizetni, mi lenne a kivitelezési munkadíjakkal…..

Sok panaszt hallok/olvasok teljesen link, megbízhatatlan kivitelezőkről. Ilyenkor azon kuncogok magamban, hogy egyes építtetők meg is érdemlik őket. 🙂

Faházfelújítás 2.

Két ok is van, amiért a faházak felújítása a reneszánszát éli: egyrészt a legtöbb telepített (cseh és Erdért) házikó most jutott el az átlagos 25-40 éves korba, ideje van egy kicsit felújítani, szigetelgetni, átalakítani ezeket.
Másrészt egyre nagyobb az igény arra, hogy az eddig esetleg csak nyaralónak használt ilyen épületek tartósabban lakottak legyenek (gondoljunk csak a Covid alatti bezártság idején ilyen épületekbe “menekülőkre”).
Pár apróság, ha faházfelújításba fognánk:
Szerencsére a felhasználható anyagok tekintetében nagyot változott, korszerűsödött a világ az összeszerelések óta: külső-belső burkolatok, szigetelőanyagok, párakezelés és faanyagvédelem tekintetében tisztességes a választék. csak az igényeink (és a pénztárcánk mérete) szab határt a modernizálásnak és a bővítésnek.
Külön kérdés a fedőanyagok minősége és fajtája. Ezeket az épületeket műhelyekben gyártották, a tetőszerkezeteket pedig valami könnyű, egyszerű kis-, vagy közepes elemes fedésre méretezték. A cseh házak általában síkpalára, vagy bádogfedésre készültek, a legtöbb Erdért ház is elsősorban palára terveztetett. Az más kérdés, hogy a felméréseim során öt ilyen házból négyen hullámpalát találok: ennek egyrészt az akkori hiánygazdaság volt az oka, másrészt a mégegyszerűbb fedés. Sajnos most ezek mindegyike idejétmúlt, veszélyes hulladékként szolgál a tetőkön.
Éppen ezért, csere esetén ne nagyon fontolgassuk a kiselemes betonfedéseket (betoncserép), vagy a zsúfolt kerámiafedéseket (hódfarkú). Ha nem erősítjük meg a tetőszerkezetet, akkor most is valamilyen kiselemes, könnyű fedőelemben gondolkodjunk (zsindely, cserepeslemez, esetleg könnyű kerámiacserép).
Ezeknek a házaknak a hőszigetelése sem egyszerű: a kisebb cseh faházak (pl.: Tátra) belső terében a szarufák köze persze szigetelhető, de jelentős életteret vesz (venne) el az amúgy is szűkös tetőtéri szobákból. Ilyenkor egyértelműen a tetősíkon kívül felépített hőszigetelés a járható út a szarufák magasításával. Párazárás, páraáteresztés és átszellőztetés viszont ilyenkor is kötelező!
Kamillákkal, Évákkal (cseh faház típusok fantázianevei) már bátrabban tervezhetünk.
A függőleges falak szigetelése viszonylag egyszerűbb. Itt óvakodjunk a Sötét Oldal kísértésétől: EPS szigetelések, Drivyt-rendszerek ide nem jók, hacsak nem akarjuk gyorsan “kinyírni” a fa falunkat.
Egy szomorúság viszont nagy valószínűséggel lesz: a létező gyári belmagasságok miatt a földszinti, csupasz padlókra nemigen tudunk hatékony szigetelési rétegrendet felépíteni. A 4-5 cm lépésálló szigetelés és az azt záró 5-7 cm estricht már 10-12 centivel emelné a padlószintünket, az pedig egy átlagos faháznál már nem nagyon fér bele.

Bővebb látnivaló:
https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fpermalink.php%3Fstory_fbid%3D426349736199787%26id%3D108770557957708&show_text=true&width=500

Új, cserepeslemezes fedés és függőleges falszigetelés, íves faházburkoló külső burkolattal egy régi Tátrán

Faházfelújítás 1.

Azok a 80-as évek….. egy pici telek, aztán jöhetett rá a nyaraló, a hétvégi ház.
Ebben az időben jelentek meg az akkori Csehszlovákiából és a hazai Erdért vállalattól a ma álló faházak vízpartokon, hegyekben, szőlődombokon.
Mivel faházfelújítással, az ilyen épületek bővítésével/korszerűsítésével foglalkozunk, hadd gondoljak ide – elsőre – néhány gyakorlati, általános dolgot erről.
A cseh Tátra, Kamilla, Éva (ilyen neveken futottak) elég maradandóra sikerültek. Ha szakszerűen lettek összerakva (főként a fogadósík vízszigetelése szokott a gyenge pont lenni), nagyobb károkat nem észlelünk. Itt általában a bővítés, szépítés, korszerűsítés az eredendő igény. Bővítésnél – öntartó, önhordó szerkezetekről lévén szó – a szerkezet mélyéig kell “belenyúlni”, de nem reménytelen a dolog.
Külön kategória a Multi 160 (tavaly kettőbe is belefutottunk), ez már majdnem emeletes, favázas épület, inkább a könnyűszerkezetes kategóriába tartozik, viszont remekül fejleszthető.
Az Erdért egykori faházai táblás, önhordó szerkezetek szeglemezes tetővel, rendkívül jó eredeti faanyagvédelemmel.
Itt a kölső csinostása (az idő vasfoga) és a belső tér átalakítása a legfőbb igény.
Persze mindegyik típusnak megvannak az elmúlt 40-50 év alatt felszedett tipikus hibái, de mi ezért vagyunk… 🙂
Alapkérdés a felújításkor, hogy mire szeretnénk használni majd a házikót?
Nyaraló (nyár, pici tavasz-ősz)?
Háromévszakos épület (tavasztól őszig, plusz pár téli nap karácsony táján)?
Itt akarunk lakni?
Különféle célok, ezzel együtt más-más technológia a felújítás is (például szigetelés….). Szerencsére ma korszerű(bb) anyagokkal tudunk hozzányúlni mindegyik típushoz, mint fél évszázaddal ez előtt. A Multi 160-as házak idején nem nagyon volt még PUR-hab és RAL beépítés, ezért azbeszt szigetelőcsík dukált az ablakok köré!
Külön mutatvány ezeknél a házaknál a tetőhéj: általánosságban ezek a szerkezetek nem bírnak el minden korszerű fedést, másrészt a rajtuk lévő régi héjazatok zöme hullámpala, vagy síkpala (és mindkettő veszélyes hulladék!).
Szóval reménytelen faház nincs, legfeljebb a típushibák jelentkeznek. Amúgy pedig anyag, technológia és hozzáértő kivitelező is van.
A legfontosabb viszont, az, hogy nézzük át együtt előre, a látottak alapján pedig bátran tervezhetünk.

Egy Tátra a Mátrában