Blog

Könnyűszerkezet
Faház

Építés
Felújítás
Bővítés
Szaktanácsadás

blog

Faházfelújítás 1.

Azok a 80-as évek….. egy pici telek, aztán jöhetett rá a nyaraló, a hétvégi ház.
Ebben az időben jelentek meg az akkori Csehszlovákiából és a hazai Erdért vállalattól a ma álló faházak vízpartokon, hegyekben, szőlődombokon.
Mivel faházfelújítással, az ilyen épületek bővítésével/korszerűsítésével foglalkozunk, hadd gondoljak ide – elsőre – néhány gyakorlati, általános dolgot erről.
A cseh Tátra, Kamilla, Éva (ilyen neveken futottak) elég maradandóra sikerültek. Ha szakszerűen lettek összerakva (főként a fogadósík vízszigetelése szokott a gyenge pont lenni), nagyobb károkat nem észlelünk. Itt általában a bővítés, szépítés, korszerűsítés az eredendő igény. Bővítésnél – öntartó, önhordó szerkezetekről lévén szó – a szerkezet mélyéig kell “belenyúlni”, de nem reménytelen a dolog.
Külön kategória a Multi 160 (tavaly kettőbe is belefutottunk), ez már majdnem emeletes, favázas épület, inkább a könnyűszerkezetes kategóriába tartozik, viszont remekül fejleszthető.
Az Erdért egykori faházai táblás, önhordó szerkezetek szeglemezes tetővel, rendkívül jó eredeti faanyagvédelemmel.
Itt a kölső csinostása (az idő vasfoga) és a belső tér átalakítása a legfőbb igény.
Persze mindegyik típusnak megvannak az elmúlt 40-50 év alatt felszedett tipikus hibái, de mi ezért vagyunk… 🙂
Alapkérdés a felújításkor, hogy mire szeretnénk használni majd a házikót?
Nyaraló (nyár, pici tavasz-ősz)?
Háromévszakos épület (tavasztól őszig, plusz pár téli nap karácsony táján)?
Itt akarunk lakni?
Különféle célok, ezzel együtt más-más technológia a felújítás is (például szigetelés….). Szerencsére ma korszerű(bb) anyagokkal tudunk hozzányúlni mindegyik típushoz, mint fél évszázaddal ez előtt. A Multi 160-as házak idején nem nagyon volt még PUR-hab és RAL beépítés, ezért azbeszt szigetelőcsík dukált az ablakok köré!
Külön mutatvány ezeknél a házaknál a tetőhéj: általánosságban ezek a szerkezetek nem bírnak el minden korszerű fedést, másrészt a rajtuk lévő régi héjazatok zöme hullámpala, vagy síkpala (és mindkettő veszélyes hulladék!).
Szóval reménytelen faház nincs, legfeljebb a típushibák jelentkeznek. Amúgy pedig anyag, technológia és hozzáértő kivitelező is van.
A legfontosabb viszont, az, hogy nézzük át együtt előre, a látottak alapján pedig bátran tervezhetünk.

Egy Tátra a Mátrában

“Mennyi négyzetmétere?”

Időnként csak-csak befut egy ilyen kérdés, ha máshol nem, hát a kapcsolatfelvételi űrlapon.
Tudom, az anyagiak csapdája, de aki így köszön be, az mire kíváncsi?
Ha 5 x 5-ös, akkor kétmillió? És ha tizenöt méter magas, rézfedeles, kúptetős és legfelül harang van, akkor is annyi?
Persze, neked már van elképzelésed, terveid (ha építészeti, annál jobb!), beavathatnál kicsit jobban a részletekbe. Mi a műszaki tartalom (rétegrend, tetőgeometria, fedés, külső-belső burkolat, szigetelés, elhelyezkedés és vagy harminc egyéb más)? Amúgy ablak van az OBI-ban is és forgalmaz a Kömmerling is, ugyanakkora méretben. Gondolom, ez is számít.
Aki erre a kérdésre látatlanban rávág egy árat, ott a tapasztalat szerint a kivitelezés során gyakori lesz az “ez nem volt benne…” vita.
Konkrét feladatok = konkrét, számított árak.
Amúgy legyen itt a kedvenc példám erről.
Belépsz egy autókereskedésbe és beköszönsz a bódéba: Mennyi itt egy autó? Várhatóan vissza fognak kérdezni ott is. Piros, vagy kék? Benzines, vagy dízel? Ez a minimum.
De ha elmondod, hogy munkába járni kéne a verda, főleg autópályán, benzines, láncos szívómotorral, öt ajtóval, 80-100K kilométer között és persze lehet piros is….. Ugye előrébb lesztek?
Szóval vannak elképzeléseid, terveid? Ha velünk akarod esetleg megcsináltatni, akkor megoszthatnál egy picit belőlük, velünk.

A könnyűszerkezet ára és a hiedelmek

Mennyibe is kerül egy könnyűszerkezetes épület? A könnyűszerkezet ára reálisan.
Hosszú a hétvége, megint bepattant egy ilyen megkeresés. Ugye nekem meg jön a szokásos válaszom: attól függ….. Mivel a Facebook oldalunkra nem ugyanazok látogatnak, akik benéznek ide a Blogba, így érdemesnek találtam ide is betenni az erről szóló kis írást.
Érdekes piaci szegmensek vannak ezen a területen és ez elsősorban a terjengő legendák hibája: könnyűszerkezetest építek, mert az jóval olcsóbb! Nem, nem lesz jóval olcsóbb!
Egy épület árát (és minőségét) nem a technológia határozza meg elsősorban, hanem a műszaki tartalom, az ahhoz felhasznált anyagok minősége és hát igen, a kivitelezés színvonala.
Bontott, vagy másodosztályú falazóelemekből, barkácsáruházas ablakokkal, helyszínen, szemre kevert betonnal, gödörben oltott mésszel, Pista bácsival, aki betanított kőművesként ment nyugdíjba, nos ezekből egészen kedvező árfekvésű téglaházat lehet kihozni. Nyilván a létrejött minőség nem lesz mindenben azonos a szomszédban emelt, korszerű falazóelemekkel épített, számlás, felelősségbiztosításos építési vállalkozóval végzett munkával.
Minőségi anyagokból és elemekből, tisztességesen tervezett műszaki tartalommal és kivitelezéssel vajjon mitől lenne nagyságrendekkel olcsóbb egy könnyűszerkezetes épület?
Van nyilván néhány apróság: például a technológiai időkkel (beton kötése, vakolat száradása, stb.) sokat lehet megtakarítani -időből. Ha az idő pedig pénz……
Szóval van egy piaci szegmens a könnyűszerkezetes technológián belül is, akikben még él a félár legendája. Ha cáfolom, akkor “szakmailag hülye” vagyok, meg nyerészkedő, mert éppen tegnap járt ott egy brigád, félárat mondtak. Hála az égnek, ahol egy kiszolgálásra váró piaci terület van, ott megjelennek az ezt kiszolgálók is: gmailes, számlamentes rohambrigádok, akik nem kevesebbet állítanak, minthogy lehet ugyanakkora kenyeret sütni feleannyi lisztből is…..kereslet-kínálat szerencsés találkozása.
Nagy örömömre van azonban egy olyan réteg is, akik minőségközpontúak, együtt ragaszkodunk a műszaki tartalomhoz, akik talán a Télapóban is jobban hisznek, mint a “félárú” családi házban. Tervekkel keresnek meg, ötször egyeztetünk, kétszer-háromszor személyesen találkozunk, ebből legalább egyszer ott van a tervező is. Lehet korrekt árakat számolni, anyagszükségletet, munkaórát, munkadíjat.
Ők a (potenciális) ügyfeleink.

A könnyűszerkezetes építés hátrányai és előnyei 1.

Magamtól nem jutott volna eszembe erről írni, de ketten is kérdezték e-mailen keresztül, mik az előnyök és a hátrányok.
Nos, igyekszem összeszedni a legfontosabbakat a könnyűszerkezetes építés előnyeiről és hátrányairól, lehetőleg pontokba szedve:

Valódi hátrányok:
– Általában macerásabb a tervezés, ritka a rutinos, erre szakosodott tervező
– A falszerkezetnek a legjobb rétegrendek esetén is gyenge a hőtartása (vagyis nyáron könnyebben átmelegszik – viszont este gyorsabban is áthül(!), télen viszont gyorsabb ki- vagy felfűteni
– Igazi páratartó doboz lesz (megfelelő kivitelezés esetén), így gyakrabban kell szellőztetni, párareteszes ablakok kellenek, illetve gépészeti úton célszerű a párátlanítást és a szellőzést megoldani
Többszintes (emeletes-padlásteres) épületet komplikáltabb felépíteni ezzel a technológiával
– Néhány dologban jóelőre kell gondolkodni (A felső konyhaszekrény rögzítése a falra, ha nem építünk be előre fogadószerkezetet, bizony tréfás lesz. Ne elég négy tipli a falba, azt’ meg is vagyunk….)

Vélelmezett hátrányok (Béla szomszéd és a munkahelyi kolléga “szakvéleménye” alapján):

“Tíz év alatt tönkremegy! ” Minőségi anyagokból, szakszerű kivitelezéssel megépítve nem. Ilyen esetben az élettartam vetekszik a más technológiákkal épült házakkal. Kérdezzünk vissza, hogy az ő házuk teteje miből készült és mik a terveik vele tíz év után akkor!
“Papírból vannak a falak, minden áthallatszik!” Megfelelő rétegrenddel normális akusztikájú falszerkezeteket lehet építeni. Lásd: itt egy korábbi bejegyzés foglalkozik az akuszikával és a rétegrendekkel.
“Megeszi a penész!” A penészesedés nem a könnyűszerkezetes technológia sajátja, mindenütt jelen van, ahol hőhidak alakulnak ki, nedvesség (párakicsapódás) jelenik meg. A probléma tehát kivitelezési színvonal kérdése -megint.

Valódi előnyök:

Környezetbarát építés. Kevesebb hulladék, többnyire természetes anyagok (fa, gipsz).
Gyorsabb kivitelezés. A hagyományos építkezéseken hosszabb technológiai időkkel kell számolni a kivitelezésben (beton kötési ideje, falszáradás, stb.
– A kivitelezés többnyire szerelőmunka.

Vélelmezett előnyök: (talán a szó miatt, hogy könnyűszerkezetes építés….)

Jóval olcsóbb! Nem, nem lesz jóval olcsóbb! Persze összerakhatja a helyi barkácsszakkör is a szomszéd Pista bácsival, aki eredetileg autószerelő, de a kandácsolás és a nem minőségi anyagok (nem szakszerű) beépítése utólag elég pocsék minőséget szoktak eredményezni.
Gyengébb alap kell! Bár a technológia könnyűszerkezetes, nem csupán az épület tömegéhez alapozunk, hanem fagyhatárhoz, talaviszonyokhoz is. Többnyire a téglaszerkezeteknek is megfelelő alap kell.
A férjemmel/feleségemmel/apósommal majd összerakjuk-befejezzük! A barkácsolásról már írtam az előbb; azért ez a technológia nem egy kínai ácskalapács-motorfűrész-vízmérték univerzum, gépből, célszerszámból, eszközből (és hozzáértésből) azért picit több kell. Amúgy egy építkezés kulcsrakész állapotának a fele kb. költség szempontjából a szerkezetkész állapot: akkor is jön a villanyszerelő, a gázkazános, a burkoló és a vízvezetékszerelő. Feltéve, ha nem Leonardo da Vinchi, a reneszánsz polihisztor az após….

Biztosan van még jónéhány szempont, amit nem soroltam fel, de igyekeztem a leglényegesebbeket leírni.
A legfontosabb, hogy egy épület minőségét (az árát is) nem a technológia határozza meg, hanem a beépített anyagok minősége és a kivitelezés színvonala. Aki csupán a vélelmezett előnyök miatt gondolkodik rajta, az aludjon rá még néhányat!

Akusztika és zajszigetelési 1 x 1


Az egyik legtöbbet hallott kritika a könnyűszerkezetes épületekkel kapcsolatban a “papírfal”, minden áthallatszik, nincs hangszigetelése.
Pedig van megoldás, némelyik faék egyszerű, némelyik pedig a (tervezés) kivitelezés pillanataiban időszerű. Alaptézisünk – minőségi anyagokból és megfelelő technológiai fegyelemmel minőségi könnyűszerkezetes épület építhető – alapján ebbő a szempontból is csak a “jóárasított”, barkácsszakkörök által kivitelezett épületek esetén jelentkeznek problémák.

Egy tézist az elején szögezzünk le: polisztirol szigetelőanyagokat azért nem építünk be a falba (mert tűzveszélyesek), mert az akusztikai viselkedésük botrányos. A főfalak esetén se bízzon senki a kívülre felragasztott tízen-húszon centi EPS táblákban: a falszerkezet és a falban lévő szálas szigetelőanyag fogja végezni a hangszigetelést. Ez volt a faék.
A továbbiak a tervezés és a kivitelezés során dőlnek el, vagyis a sokat emlegetett rétegrendben. A könnyűszerkezetes alapréteg: táblás anyag vázon, másik oldalán táblás anyag, így együtt ideális membránt alkotnak. A hang igazából rezgés, ha ez a rezgés akadálytalanul továbbítódik a szerkezeten belül, akkor a zajcsillapítás nulla. Az épületekben a mindennapi használatban kétféle zajhatás keletkezik. Az egyik a léghang, ami a levegőben keltett hullám (a beszéd, a gyerek készülödése a trombitaversenyre, vagy a nagypapa horkolása szomszéd szobában, stb.). A másik hanghatás neve lépéshang, ez mindig valamilyen mechanikai esemény (kopogás a falon/padlón, teniszlabda pattogtatás, leesik egy kétkilós kalapács a padlóra, stb.). Ezeket a hatásokat decibelben mérjük (dB), ami a hangnyomás mértékegysége. A szálas szigetelés sokat tompít ezen, a javulás a szigetelés vastagságával nő. A bordarendszer ugyanakkor ideális továbbító közeg, ezért (is) van a normális rétegrendekben egy légrés a belső, párazáró fólia és a gipszkarton között.
A válaszfalakat viszont nem nagyon szeretnénk további 5-10 centiméterrel vastagítani, így egyéb rétegrendi trükköket kell alkalmaznunk. Nem a hanyatló (és pazarló) Nyugat dekadens megoldása a válaszfalak egyik oldalán duplán kartonozni: az a “szimmetrikus membrán”, ami a válaszfal oldalain lévő szimpla gipszkartonokon kialakul, simán aszimmetrikussá tehető, ha egyik oldalon duplázunk. A szálasanyag szigetelés persze kötelező….! Ha pedig megtehetjük (megterveztettük), akkor építsünk dupla válaszfalat. Két 5 centiméteres, szigetelt és a külső felén gipszkartonozott válaszfal oldal, közte egy 3-4 centiméteres légréssel nagyon jó eredményeket ad. Többet ér, mint egy 10-es, hagyományosan, szimplán kartonozott válaszfal. (Ráadásul a villanyszerelők, gépészeti tervezők hálásak is lesznek nekünk!)
Külön probléma a léghangok ún. “kerülő hatása”, amikor – ismét a kivitelezés “megolcsósítása” érdekében – a fal-fal kapcsolatokat nem szakszerűen építjük ki: a (fő)falak csak ütköztetve vannak a másik fal síkjára, a fogadó falban nem alakítjuk ki a megfelelő, hanggátló (és tűzgátló!) szerkezetet. Erről a falkapcsolatoknál részletesebb infó található helyes-helytelen ábrával. Nos, a hiányos szerkezetekben az ilyen pontokon a léghang (rezgés) csak a szigetelőanyag csillapításával terjed, megkerüli a legszakszerűbben felépített határoló fal rétegrendjét is. Minden mindennel összefügg.
Sok kérdés jön a padlásterekkel, emeletekkel kapcsolatban. A szerkezeti megoldások mellett ilyenkor kulcskérdés a födémek szakszerű hanggátlásának kialakítása. Elöljáróban szögezzük le, hogy az üresen hagyott padlásterek esetén sem megfelelő megoldás a gerendaközbe rakott szálas (táblás!) szigetelés felső oldalát nyitottan hagyni. A felső síkot is tömítetten zárni kell valamilyen táblás anyaggal (OSB pl.)! A hagyományos tégla/beton épületfödémek önmagukban a tömegükkel végzik a hanggátlást egyrétegű rendszerként. A könnyűszerkezetes födémeknél ezt – ismét csak – a rétegrendek kialakításával tudjuk kezelni. A feladatunk elméletben az, hogy a hang (rezgéshullám) energiáját a továbbhaladás közben megtörjük, csillapítsuk és átalakítsuk. Nagyjából ennyi a hangszigetelés -elméletben.
Persze leginkább házat akarunk építeni, nem akusztikából szerezni fizika doktorátust, térjünk át a gyakorlati megvalósításra!
Induljunk ki a legegyszerűbb – jóárasított – könnyűszerkezetes födémből: gerendázat, rajta felül valamilyen táblás anyag, közte szálas szigetelés, az aljára gipszkarton felcsavarozva. Ezzel sikerült “hanggátló födém” címén rekonstruálnunk a Vörös Hadsereg katonazenekarának szolgálati nagydobját. Léghang-gátlásból hármas-alá, lépéshang tekintetében elégtelen, leülhetsz fiam! Nézzünk akkor ennél szakszerűbb és hatékonyabb födém rétegrendeket:

  • Ha a gerendázat alsó élére keresztben lécvázat szerelünk és erre tesszük a gipszkartont, az 10-12 dB javulást eredményez.
  • Ha a lécváz és a gerenda közé vékony, 2-3mm szigetelőcsíkot helyezünk, tovább javulunk 3-4 dB-lel!
  • Ha lécváz helyett rugalmas függesztőket, vagy sint építünk be a gipszkarton fogadására, az önmagában 15-17 dB csökkenés lehet!
  • A legjobb (és a legdrágább) megoldás, amikor külön szerkezetet építünk a menyezeti rendszer fogadására és a gerendázattól függetlenül rögzítjük. Ez azonnal hoz nekünk 22-25 dB csökkenést.

Bármelyik verziót is választjuk, ha a gerendázat felső felére is keresztlécezéssel vázat készítünk és arra építjük ki az emeleti fogadószint alját (OSB-ből, mondjuk), azzal mindenképpen sokkal kedvezőbb akusztikai hatást érünk el. A felső síkra, a leendő emelet/padlástér aljára felszerelt táblás anyag, OSB lap esetén a huzalszeget messziről kerüljük el: a táblák a födémterheléstől állandó húzott állapotban lesznek, a szegek kihúzódása elkerülhetetlen. Használjunk csavart, vagy (belőtt) bordás szegezést.
Az épületünk komfortosságát nagyban rontják/javítják az akusztikai tényezők. A megfelelően kialakított rétegrendekkel sokat tehetünk azért, hogy kellemesebb hely legyen a lakásunk a mindennapi élettevékenységekre. Az az összeg, amit a szakszerűtlen kialakítással megtakarítunk, meg sem közelíti azt a pénzt, amennyibe az utólagos hangszigetelés (mint általában minden “utólagos” munka) kivitelezése kerül.

generálkivitelezési 1 x 1

Gyakran előfordul, bár írok a Facebookon is erről, hogy generálkivitelezőt keresnek bennünk/rajtunk.
Vagyis olyan vállalkozásra van szükség, ami a mélyépítési és alapozási munkáktól a festésig és a villámhárító felszereléséig mindent megcsinál.
Nehéz ügy ez, gondoljunk csak bele és kezdjünk el számolni: milyen szakfeladatok adódnak egy átadott üres telken történő kezdéstől addig, míg a bejárati járda térkövei közé besöprik a homokot. Hányféle szakma, szakértelem szükséges ahhoz, hogy minden – szakszerűen – a helyére kerüljön az épületben?
Bár Leonardo már 500 éve halott, vannak még, akik hisznek a polihisztorokban (a Télapó valószínűbb!), a mindenhez IS értő szakiparban.
Minden szakterület más-más szaktudás, különböző célszerszámok, gépek, anyagismeret. Ha hasonlítani akarnám, akkor azt mondanám, hogy orvosból is elég lenne egyféle, de van kardiológus, sebész, gégész, belgyógyász, mert amivel foglalkoznak, az egy picit összetett munka. Bár mindegyik munkásruhában van (fehér köpeny), egy vakbélműtétet inkább a sebész csináljon, mint a szemészorvos.
Ráadásul az építkezéseken megjelenő, mindenhez értő “ezermester” kollégáktól számlát sem nagyon érdemes várni az elvégzett munkákról: az adott szakterületre jogosító vállalkozói tevékenység végzésének feltétele a meglévő szakképesítésről szóló bizonyítvány……. Hiába készíti el – akár jól is – a kőműves kolléga a tetőt, ha nincs a hivatalos tevékenységi köreiben a tetőszerkezet építése, akkor számlát sem tud majd adni róla.
Akkor most mi legyen? Ki és hogyan fogja felépíteni a házat?

Nos, ha generálkivitelezőt kerestek (és saját magatok elzárkóztok a munkaszervezéstől és koordinálástól), akkor három lehetőségetek lesz:

1. Kerestek egy generálkivitelező céget. Ebből nincs sok, de azért előfordul. Ezek nem KKV-k lesznek, hanem nagyobb cégek, 7-8 főszakmával, benne 12-20-50 állandó szakemberrel, gépekkel, szállítóeszközökkel, saját logisztikával. Méretükből kifolyólag viszont nem valószínű, hogy elköteleződnek hetekre a kapacitásaikkal egy számukra “mikro” projektre, amikor annak a várható árbevétele kevesebb lesz, mint az alkalmazotti minimumlétszám havi járulékai.

2. Találtok a környéketeken egy olyan vállalkozót, aki a fenti háttérrel nem rendelkezik, de képes/hajlandó a saját környékén ismerős szakiparokat megszervezni az adott munkára. Tehát neki van kőműves, fűtésszerelő, burkoló, ács, gipszkartonos, stb. ismerőse/kollégája és tudja az adott projektre ezek munkáját koordinálni. Az ilyen organizáló “generálkivitelezők” működési köre viszont  80-100 négyzetkilométer, az ismeretségeik határa. Messzebb nehezebben vállalnak koordinációt, hiszen az ismerős szakiparok mennyisége (és utazási hajlandósága) a működési körüktől távolodva arányosan (exponenciálisan) csökken.

3. Talátok egy olyan vállalkozást 2-4 emberrel, akik mindenhez IS értenek, betonoznak, csempéznek, villanyt szerelnek, tetőt építenek, vizet szerelnek, mármint ők négyen. Az ilyen “generálkivitelezés”, vagy meghatározó része gyakran számlamentes, ezért jóárasított lesz ráadásul, ennek az okairól feljebb már írtam: ritka a polihisztor. Természetesen minden építtetőnek a saját döntése, hogy 8-12 szakiparral épít, vagy megbíz egy lelkes barkácsszakkört, akik nem vitathatóan rendelkeznek egy-két szakterületen képesítéssel, szakértelemmel, a többit pedig bevállalják a “láttuk, már, hogyan kell csinálni” alapján.

Mi nem vagyunk generálkivitelezők. Sem az első, sem a harmadik csoportba nem soroljuk magunkat. Ésszerű gyakorlati határok között glettelési, festési, homlokzatképzési munkákban segíthetünk (hozzuk a megfelelő szaktudással rendelkező kollégát), de egy építkezés mindenre kiterjedő összes szakipari feladatát nem tudjuk koordinálni Kőszegtől Dunakesziig.
Amúgy mi, a Woodstuff csapat tagjai afféle utazó vándorcirkuszos életét éljük: “felverjünk a sátrunkat” valahol, a következő kivitelezésünk helyszínén és csináljuk a dolgunkat, faszerkezeteket építünk. Utánaszámoltam: nagyjából tizenötezer négyzetkilométeren működünk! Ennek a saját profilunkba illeszkedően is megvan a maga logisztikája, de így viszonylag nagy területen vagyunk képesek megvalósítani azt a filozófiát, amit képviselünk: a könnyűszerkezetes építésben sok helyre elvinni a nyugati technológiát és munkakultúrát. Sajnálom, de továbbra sem tudunk alapot markolni, lábazatot betonozni és fürdőszobát csempézni, napelemet telepíteni, vagy gázkazánt bekötni. Egyszerűen azért nem, mert láttunk már ilyet (némelyiket csináltuk is, magunknak), de nem ez a szakterületünk, a képzettségünk, a gyakorlati tudásunk és leggyakrabban szerszámunk sincs hozzá.
Mi itt a Woodstuffnál nem értünk mindenhez. Sem mindenhez IS…. Faipari vállakozás vagyunk.

Egy könnyűszerkezetes épület megvalósítása 8-10 szakma, szakterület jelenlétét és hozzáértését igényli. Mi ebből egy, maximum kettő vagyunk. Kisebb épületeken (nyaraló, beépített terasz) időnként vállalunk külső szigetelést, belső glettelést-festést, de arra a feladatrészre is viszünk magunkkal festő, szigetelő szakembert.

Szóval akiknek könnyűszerkezetes rendszer kell, vagy faház, azoknak ittvagyunk. A pék süssön kenyeret, a szabó varrjon öltönyt, a fodrász csináljon frizurát. Az a pék, aki a kenyérért betérőnek hajvágást is ajánl……