Alapozás

Sok építtető első kérdéseinek egyike, hogy milyen alap is kell a leendő épület alá? Ha már az épület könnyűszerkezet, ugye….Láttam és is a videomegosztón pár DIY (csináld magad) fazont, kiástak egy fél ásónyomot, a gödörbe két talicska kavics, vagy zúzott kő, négy darab rétegeltlemez csík és már jött is a mixer….Nos, ezek egyrész az óceán másik oldalán készültek, másrészt az sem mindegy, hogy földrajzilag, éghajlatilag pontosan hol.Magyarország éghajlati sajátosságai és átlagos talajmechanikája miatt az alapozás megnyugtató minimális mélysége 80 cm. A minimálisról beszélek, ezt nagyban befolyásolják a helyi talaj adottságai, összetétele, szilárdsága.A minimális mélységet az általános fagyhatár határozza meg: évszázados átlaghőmérsékleten az alap alsó határának túl kell nyúlnia azon a ponton, ahol a talaj átfagy. Az átfagyott, nedvességget tartalmazó talaj mozog, emel és tör, biztosan sokan láttak már “elvándorolt” betonjárdát például.Összefoglalva: technológiától függetlenül olyan alapot és lábazatot kell kreálni az épület alá, mintha még nem döntöttünk volna az építmény szerkezetéről. 🙂 Sávalap a megfelelő mélységben, ennek szerves folytatásaként a lábazat, vasalva, koszorúval, kengyelezve. Ez a valami fogja a fölötte lévő épület összes elemének tömegét fogadni és továbbítani a talaj fele.A könnyűszerkezetes projektünknél egy extra van: a koszorúba kell bekötnünk az indítópalló lefogatására szánt csavarokat. Lehetőleg a megfelelő rendben, ez mindjárt szóba kerül.

Első kérdés a lábazat feső síkja. A mi könnyűszerkezetes épületünk kicsit kényes lesz erre, későbbi súlyos problémáink némelyikének már itt elejét vehetjük. Mi az amerikai verzióval dolgozunk: a fal keretét (frame) lefektetve szereljük össze, derékszögekben, pontosan. Ha a frame elkészült, akkor felálítjuk a pontos helyére vonalban, ráemelve a rögzítőcsavarokra, majd biztosítjuk és függőzzük.Képzeljük el, mi történik, ha egy viszonylag méretes faszerkezet, amit mérethelyesen, derékszögben építettünk össze, egy olyan síkra kerül (a lábazatra), amiben a fal hosszán nézve lejtés, vagy hullámzás van! Zűr lesz: a szerkezetünk nem fog vízszintes-függőleges viszonylatban állni és/vagy nem fekszik fel teljesen a lábazati sík minden pontján. (Ne feledjük: épületünk teljes tömege ezeken a keskeny síkokon terhelődik tovább a szilárd talajra!) Persze ez nem csupán körben, a főfalra érvényes. Heveny idegbajokat előzünk meg, ha a lábazat egészén tartjuk a vízszintes síkot, különben a rémálmok a válaszfalaknál jönnek el.Nem vagyunk generálkivitelezők, mások dolgoznak előttünk. Azt viszont mindig kikötöm, hogy a munkánk megkezdése előtt a lábazati síkot ellenőrzöm. Lézer, átlók, csillivilli. Természetesen, igény esetén felajánlom, hogy besegíthetünk, de ilyenkor a kőműves büszkeség elegendő…. 🙂 Általában megkapjuk a vízszintes és derékszögű síkot….. 🙂

Még nem éltük túl az alapozást, további tervezésre, mérésre van szükségünk, hogy az alépítmény megfelelően képes legyen fogadni az épületünket.Ki kell mérnünk a beérkező közművek, kábelek, csövek pontos helyét a szerelőbeton előtt, aztán, ha megvagyunk, be is kell építeni ezeket. (kiállásoknak, aufspangoknak szeretik hívni a mesterek).Írok majd a (válasz)falakról, a méreteikről, rétegrendről, stb. Itt most az a fontos, hogy a terveknek megfelelően ezek a felállások a pontos helyükre kerüljenek! Vannak tervrajzaink, már tudjuk, hová jön a wc-kagyló, a mosógép, a villamos kapcsoló szekrény. Szuterinosok, pincések ne örüljenek, ez rájuk is érvényes, legfeljebb – katasztrófa esetén – könnyebb lesz korrigálni! 🙂 A képen látható, hogy a tervek szerinti, pontosan elhelyezett indító palló és a szennyvízcső nem találkoztak pontosan. Én a falat – fördőszoba – nem voltam hajlandó a tervező engedélye nélkül átrakni, az aufspang körül meg már megkötött a mixerbeton…. nem-nem, a gipszkarton burkolat ilyenkor nem segít.Fontos, hogy minden csövet (a kémény is az!), amiben áramlás van, beltérben szigetelni kell. Imádja a kondenz, ezekre fog a pára lecsapódni…..

aufspang
cső az indítópallóban

Leave a Comment