Akusztika és zajszigetelési 1 x 1


Az egyik legtöbbet hallott kritika a könnyűszerkezetes épületekkel kapcsolatban a “papírfal”, minden áthallatszik, nincs hangszigetelése.
Pedig van megoldás, némelyik faék egyszerű, némelyik pedig a (tervezés) kivitelezés pillanataiban időszerű. Alaptézisünk – minőségi anyagokból és megfelelő technológiai fegyelemmel minőségi könnyűszerkezetes épület építhető – alapján ebbő a szempontból is csak a “jóárasított”, barkácsszakkörök által kivitelezett épületek esetén jelentkeznek problémák.

Egy tézist az elején szögezzünk le: polisztirol szigetelőanyagokat azért nem építünk be a falba (mert tűzveszélyesek), mert az akusztikai viselkedésük botrányos. A főfalak esetén se bízzon senki a kívülre felragasztott tízen-húszon centi EPS táblákban: a falszerkezet és a falban lévő szálas szigetelőanyag fogja végezni a hangszigetelést. Ez volt a faék.
A továbbiak a tervezés és a kivitelezés során dőlnek el, vagyis a sokat emlegetett rétegrendben. A könnyűszerkezetes alapréteg: táblás anyag vázon, másik oldalán táblás anyag, így együtt ideális membránt alkotnak. A hang igazából rezgés, ha ez a rezgés akadálytalanul továbbítódik a szerkezeten belül, akkor a zajcsillapítás nulla. Az épületekben a mindennapi használatban kétféle zajhatás keletkezik. Az egyik a léghang, ami a levegőben keltett hullám (a beszéd, a gyerek készülödése a trombitaversenyre, vagy a nagypapa horkolása szomszéd szobában, stb.). A másik hanghatás neve lépéshang, ez mindig valamilyen mechanikai esemény (kopogás a falon/padlón, teniszlabda pattogtatás, leesik egy kétkilós kalapács a padlóra, stb.). Ezeket a hatásokat decibelben mérjük (dB), ami a hangnyomás mértékegysége. A szálas szigetelés sokat tompít ezen, a javulás a szigetelés vastagságával nő. A bordarendszer ugyanakkor ideális továbbító közeg, ezért (is) van a normális rétegrendekben egy légrés a belső, párazáró fólia és a gipszkarton között.
A válaszfalakat viszont nem nagyon szeretnénk további 5-10 centiméterrel vastagítani, így egyéb rétegrendi trükköket kell alkalmaznunk. Nem a hanyatló (és pazarló) Nyugat dekadens megoldása a válaszfalak egyik oldalán duplán kartonozni: az a “szimmetrikus membrán”, ami a válaszfal oldalain lévő szimpla gipszkartonokon kialakul, simán aszimmetrikussá tehető, ha egyik oldalon duplázunk. A szálasanyag szigetelés persze kötelező….! Ha pedig megtehetjük (megterveztettük), akkor építsünk dupla válaszfalat. Két 5 centiméteres, szigetelt és a külső felén gipszkartonozott válaszfal oldal, közte egy 3-4 centiméteres légréssel nagyon jó eredményeket ad. Többet ér, mint egy 10-es, hagyományosan, szimplán kartonozott válaszfal. (Ráadásul a villanyszerelők, gépészeti tervezők hálásak is lesznek nekünk!)
Külön probléma a léghangok ún. “kerülő hatása”, amikor – ismét a kivitelezés “megolcsósítása” érdekében – a fal-fal kapcsolatokat nem szakszerűen építjük ki: a (fő)falak csak ütköztetve vannak a másik fal síkjára, a fogadó falban nem alakítjuk ki a megfelelő, hanggátló (és tűzgátló!) szerkezetet. Erről a falkapcsolatoknál részletesebb infó található helyes-helytelen ábrával. Nos, a hiányos szerkezetekben az ilyen pontokon a léghang (rezgés) csak a szigetelőanyag csillapításával terjed, megkerüli a legszakszerűbben felépített határoló fal rétegrendjét is. Minden mindennel összefügg.
Sok kérdés jön a padlásterekkel, emeletekkel kapcsolatban. A szerkezeti megoldások mellett ilyenkor kulcskérdés a födémek szakszerű hanggátlásának kialakítása. Elöljáróban szögezzük le, hogy az üresen hagyott padlásterek esetén sem megfelelő megoldás a gerendaközbe rakott szálas (táblás!) szigetelés felső oldalát nyitottan hagyni. A felső síkot is tömítetten zárni kell valamilyen táblás anyaggal (OSB pl.)! A hagyományos tégla/beton épületfödémek önmagukban a tömegükkel végzik a hanggátlást egyrétegű rendszerként. A könnyűszerkezetes födémeknél ezt – ismét csak – a rétegrendek kialakításával tudjuk kezelni. A feladatunk elméletben az, hogy a hang (rezgéshullám) energiáját a továbbhaladás közben megtörjük, csillapítsuk és átalakítsuk. Nagyjából ennyi a hangszigetelés -elméletben.
Persze leginkább házat akarunk építeni, nem akusztikából szerezni fizika doktorátust, térjünk át a gyakorlati megvalósításra!
Induljunk ki a legegyszerűbb – jóárasított – könnyűszerkezetes födémből: gerendázat, rajta felül valamilyen táblás anyag, közte szálas szigetelés, az aljára gipszkarton felcsavarozva. Ezzel sikerült “hanggátló födém” címén rekonstruálnunk a Vörös Hadsereg katonazenekarának szolgálati nagydobját. Léghang-gátlásból hármas-alá, lépéshang tekintetében elégtelen, leülhetsz fiam! Nézzünk akkor ennél szakszerűbb és hatékonyabb födém rétegrendeket:

  • Ha a gerendázat alsó élére keresztben lécvázat szerelünk és erre tesszük a gipszkartont, az 10-12 dB javulást eredményez.
  • Ha a lécváz és a gerenda közé vékony, 2-3mm szigetelőcsíkot helyezünk, tovább javulunk 3-4 dB-lel!
  • Ha lécváz helyett rugalmas függesztőket, vagy sint építünk be a gipszkarton fogadására, az önmagában 15-17 dB csökkenés lehet!
  • A legjobb (és a legdrágább) megoldás, amikor külön szerkezetet építünk a menyezeti rendszer fogadására és a gerendázattól függetlenül rögzítjük. Ez azonnal hoz nekünk 22-25 dB csökkenést.

Bármelyik verziót is választjuk, ha a gerendázat felső felére is keresztlécezéssel vázat készítünk és arra építjük ki az emeleti fogadószint alját (OSB-ből, mondjuk), azzal mindenképpen sokkal kedvezőbb akusztikai hatást érünk el. A felső síkra, a leendő emelet/padlástér aljára felszerelt táblás anyag, OSB lap esetén a huzalszeget messziről kerüljük el: a táblák a födémterheléstől állandó húzott állapotban lesznek, a szegek kihúzódása elkerülhetetlen. Használjunk csavart, vagy (belőtt) bordás szegezést.
Az épületünk komfortosságát nagyban rontják/javítják az akusztikai tényezők. A megfelelően kialakított rétegrendekkel sokat tehetünk azért, hogy kellemesebb hely legyen a lakásunk a mindennapi élettevékenységekre. Az az összeg, amit a szakszerűtlen kialakítással megtakarítunk, meg sem közelíti azt a pénzt, amennyibe az utólagos hangszigetelés (mint általában minden “utólagos” munka) kivitelezése kerül.

Leave a Comment